Kosár megtekintése “A FANTASZTIKUS NYELV – 2., bővített, átdolgozott kiadás” hozzá lett adva a kosaradhoz.

A magyar helyesírás és írásjelhasználat

A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet átfogó képet nyújt a magyar helyesírás, írásjelhasználat és a nyelvújítási korszakok történetéhez, továbbá a mai magyar írás  gyakorlatához és a világ nyelveinek jobb megismeréséhez. A kötet útmutatója lehet nemcsak az  egyetemi hall-gatóknak, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, a világ nyelvei és a nyelvészeti kérdések iránt, konkrétabban, akik mintát szeret-nének kapni arra is, hogyan lehet a helyesírással és a jelentéstannal hasz-nosan foglalkozni, de azoknak is, akik a szerzőkkel együtt azt a nézetet vallják, hogy a nyelv, a nyelvhasználat szorosan összefügg a gondolkodással, s ez az összefüggés teljes mértékben igaz a helyesírásra is.

A mű szerzői: dr. Keszler Borbála professor emeritus, az MTA doktora, az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, a Nyelvtudományi Bizott-ság, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság és a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tagja, valamint dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Karának dékánja, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként évekig tanította a helyesírási alap-kérdéseket.

4977 Ft

Email your friend
Kategória:

A magyar helyesírás és írásjelhasználat című egyetemi jegyzet az azonos nevű egyetemi órához jól használható szöveggyűjtemény. Célja, hogy az egyetemi hallgatók tájékozottak legyenek nyelvünk és helyesírásunk történetének ismeretében, és napjaink helyesírási kérdéseiről érdekes témákat olvashassanak. A szövegválogatás Nyelv és múlt című része a magyar helyesírás történetét ismerteti, a magyar írásjelhasználat európai vonatkozásait és a tulajdonnevek jelölésének egyetemes történetét tekinti át, majd a magyar nyelvújítás korszakait és módszereit mutatja be. A Mai magyar írás tanulmányaiból az is kiderül, hogy az írásjeltannak legalább annyi köze van a grammatikához, a mondatfonetikához, a stilisztikához, a jelentéstanhoz, a szövegtanhoz, sőt olykor a pszicholingvisztikához is, mint a helyesíráshoz, és hogy nem csupán a nyelvtudomány számtalan ágát szövi át, hanem része a kultúrtörténetnek is. A Nyelvek világa című fejezet számos olyan kérdést vet föl és mutat be, amelyek hol szorosabban, hol kevésbé feszesen kapcsolódnak a magyar helyesírás és írásjelhasználathoz, de egyetemi jegyzetünk mégis fontosnak tartja közlésüket, hiszen mind a helyesírás, mind pedig az írásjeltan szoros összefüggésben áll egyéb nyelvészeti és más tudományágakkal is. A jegyzetet gazdag irodalom- és forrásjegyzék, valamint összegyetemi helyesírásteszt zárja a megoldásokkal együtt.