Szarvasűző messzeségek

Erdély / Abásfalva / Homoród mente

A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki írótársaságok tagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodalmi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma.

8631 Ft

Email your friend
Kategória:

A rurális gazda- és pásztorélet keveredése a modern világgal meglepő lehet azok számára, akik  kizárólag archaikus lenyomatra vágynak. Az utcán játszó falusi gyerekek a (férfi) futball-Európa-bajnokság sztárjainak mezében, mezítláb szaladgáltak, a nagyobbacskák estére elektromos rollerrel hajtották haza a tehéncsordát, innen-onnan hegedűszó vonyított kifelé a házakból, a kispadon özvegyasszonyok internetes hírekkel csencsöltek, a sírásó-vállalkozó személyiségi jogokra hivatkozva tiltakozott a fejfák fotózása ellen. Mi van itt? Kérdezhetnénk, s a válasz lassan másfél évezred óta ugyanaz: élet van itt, kérem szépen, a Homoród mentén, nem is akármilyen!

„A hovatartozásnak inkább csak eszmei értéke van, s ha belegondolok, milyen áron kerülhetnénk vissza Magyarországhoz… De amikor megkaptuk az állampolgárságot, az valami szenzációs volt. Elsőként! Nem tudom elmondani, milyen érzés!” (Egy vendéglős)

Sorozatszerkesztő:
Horváth Júlia Borbála
(Magyar Írószövetség, Szociográfi ai
Szakosztály, elnök)

Szerkesztőbizottság:
Domonkos László
Horváth Júlia Borbála
Simó Márton