Béke és háború
Kárpátalja / Tiszabökény
A háborús híreket olvasván, csak kapkodjuk a fejünket. Hát még a helyszínen! Tiszabökény – sok más ukrajnai településhez hasonlóan – kiürült. Fáradt szemű nők, megtört arcú idősebb férfiak, akik maradtak, és kitartanak. Éppen, mint Luhanszk és Donyeck népe, de említhetnénk az egykori délszláv háború magyarjait is. Mindanynyian egyet akarnak: élni és boldogulni a szülőföldön, anyanyelven beszélni, s nemcsak álmodni a békét.
Siklósi Iván, Fecz Dóra, Deák Péter: Apparatus Eruditionis
Siklósi Iván az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2004) követően a Szegedi Tudományegyetemen (2005-ig), valamint az ELTE-n (2004-től folyamatosan), 2005 és 2015 között pedig a győri Széchenyi István Egyetemen is római jogot oktat. 2004-től 2011-ig modern polgári jogi (ezen belül különösen kötelmi jogi, valamint jogösszehasonlító témájú) kurzusok megbízott előadója a Mathias Corvinus Collegiumban. Több könyv – közöttük egy kétkötetes összefoglaló mű (Római magánjog) – egyedüli szerzője, számos további – magyar, angol, német és francia nyelvű – tudományos publikáció szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kutatásai elsősorban a római magánjog különféle területeit ölelik fel. PhD-fokozatot 2013-ban szerzett a jogügyleti érvénytelenség római jogi, jogtörténeti és modern jogi kérdéseire fókuszáló disszertációjával. 2014-ben három évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, melynek zárójelentése „kiemelkedő” minősítést nyert. 2015-ben az „ELTE Ígéretes Kutatója” kitüntetést kapta meg. 2020-ban habilitált az ELTE-n, értekezését a custodia-felelősség klasszikus római jogi témakörében készítette. Legutóbbi monográfiája az öröklési jog fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozik.
Fecz Dóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének kutatási asszisztense. Diplomájának megszerzése (ELTE, 2014) óta óraadóként oktat a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken is. Tanulmányai során egy szemesztert töltött a Friedrich-Schiller-Universität Jena és két félévet az Eberhard Karls Universität Tübingen jogi karán, ahol polgári jogi és római jogi kurzusokat hallgatott.
Deák Péter az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének tanársegédje, bírósági titkár. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2017) követően az ELTE-n római jogot oktat, valamint bírósági pályafutását is megkezdi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában teljesít szolgálatot. Kutatásai főként a római családjog területére koncentrálnak, de több más témájú publikáció szerzője vagy szerkesztője is. Az actio rerum amotarum problematikáját tárgyaló PhD-értekezését 2024-ben védte meg.
Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló:
A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak.
A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni.
Hack Péter
Kerek István: Sikerkalauz AI hullámlovasoknak – Hogyan legyél kezdőből profi prompter?
Ajánló:
Az AI itt dörömböl a jelen kapuján, hogy a jövőbe vigyen. Szinte naponta beszélünk róla, pedig a legtöbben még kevésbé ismerjük. Beengedjük, vagy zárjuk ki az életünkből? Féljünk tőle, vagy bizalommal barátkozzunk vele? Tartsuk távol magunkat tőle, vagy használjuk ki a határtalan lehetőségeit? Kerek István Sikerkalauz AI hullámlovasoknak könyvét ajánlom mindenkinek, aki ezekben a dilemmákban szeretne eligazodni. A könyv nemcsak a (fél)profiknak szól, a technológiai fókusz mellett elvezet a kreatív és eredményes alkalmazás művészetébe is. Lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy profi prompterré, „AI hullámlovassá” váljunk.
Marosi László, MELÓ-DIÁK alapítótag, SkillX alapító, vezérigazgató, VOSZ BPMRSZ, elnök
A szerzőről:
Kerek István közel három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az informatika területén, 2008 óta az AI világában tevékenykedik. Gyakorlatias szemléletével érthetően magyarázza az AI-t, azok számára is, akik most ismerkednek ezzel a területtel. István célja, hogy a digitális és AI eszközök segítségével növelje a működési hatékonyságot és az AI emberközpontú maradjon. A „ChatGPT magyarul” csoportalapítójaként és egyetemi óraadóként szenvedélyesen osztja meg tudását, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára érthető és elérhető legyen.
Ross, Stephen A. – Westerfield, Randolph W. – Jordan, Bradford D.: A vállalati pénzügyek alapjai 14. kiadás
“Ez a könyv gazdaságtudományi alapképzésekre megfogalmazott hazai képzési és kimeneti követelményeinek is kiválóan megfelel, ráadásul olyan széles témakört fed le, hogy több tantárgyhoz kínál tananyagot. Kiemelkedő részletei miatt arra számítunk, hogy a következő évtizedben ez a könyv válik etalonná a hazai felsőoktatásban, és persze az üzleti szférában is, leváltva a több évtizeddel ezelőtti hasonló témájú szakkönyveket. Mivel alapszakjainkon az egyes tantárgyak azonos tartalom mellett angolul és magyarul is felvehetők, ezért e könyv aktualitását hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, azaz a rendszeres angol nyelvű kiadás-frissítéseket követni szeretnénk a magyar nyelvű kiadásoknál is.
Az ELTE GTK Pénzügyek Tanszék oktatói”
A FANTASZTIKUS NYELV – 2., bővített, átdolgozott kiadás
A könyv célja: az anyanyelv biztos tudásának erősítése, érdekes témák boncolgatása tanulságképpen mindenkinek, s a magyar nyelv szeretetére és megbecsülésére buzdítás.
Előszó helyett „…haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is […], de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
Berg Judit, Boldizsár Ildikó, Bosnyák Viktória, Fábián Janka, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kiss Judit Ágnes, Kiss Róbert Richard, Lackfi János, Rácz Zsuzsa, Radványi Péter, Tóth Krisztina, Vass Virág, Vörös István: ELTE legendák
Kedves Olvasó!
Ezzel a kötettel az élményeken túl másoknak is képes örömet szerezni, mert a könyv megvásárlásával a Magyar Nyelvőr Alapítványt is támogatja.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány a társrendezője az ELTE-n az Eötvös-szónokversenynek, és létrehozója a Magyar Nyelvőr Díjnak, melyet eddig már kilenc ELTE-tudós kapott meg.
Vásárlásával a könyv árából 300 forint a Magyar Nyelvőr Alapítványé lesz, ezzel Ön is a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló törekvéseket támogatja.
Köszönjük!
ELTE Eötvös Kiadó
Merre folyik a patak?
Felvidék / Várhosszúrét
A Do you speak Magyar? című projekt első táborát 2021. augusztus 30-ától szeptember 5-éig rendezték meg Várhosszúréten. A kötet első felében ismert szerzők szociográfiai írásai és ilyen jellegű esszéi, a másodikban a várhosszúréti táborban végzett kutatások eredményeként létrejött írások olvashatók – gazdagon illusztrálva. A könyv húsz szerző munkáját és számos idézetet tartalmaz korábban élt, illetve Felvidékhez, a Gömöri régióhoz, a Rozsnyói járáshoz kötődő íróktól; ilyenformán több stílusban és nézőponttal, s mint általában az irodalmi szociográfiák, több formai és műfaji eszközt felhasználva íródott. Esszé, riport, interjú, vers, tényfeltáró elemzés és történelmi visszaemlékezés keveredik a személyes benyomások leírásával. A kötet végén záradékként rövid összefoglaló olvasható a tapasztalatokról, ajánlással a problémák megoldására.
Csöppek a homokon
Délvidék / Kispiac, Ustorka
A Kárpát-medence Felfedezése című sorozat második kötete, a Délvidék / Kispiac és Ustorka, amelynek már a címe is – Csöppek a homokon – egy rendhagyó falu- és tanyakutató kiadványra utal.
A Kárpát-medence felfedezése sorozat jellegzetessége a helyszínválasztás, a módszertan és a műfajhűség. A szerzők nagyrészt magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki író társaságoktagjai, ismert és pályakezdő alkotók. Együtt. Kortárs írók vallanak adott helyszínhez fűződő kötődésükről; a falukutató táborokban felvett életútinterjúk, személyes benyomások szépirodal mi szociográfiákban jelennek meg. Fókuszpont a magyar nyelv, az életmód, a kultúra és az ott élők sorsát még mindig jelentősen befolyásoló trianoni trauma.
Bár a kötet gerincét azok az írások képezik, amelyeknek szerzői 2022 szeptemberének első négy napját az észak-bácskai Kispiacon, kettőt a ludasi Róka-tanyán, hármat pedig a Kanizsai Írótáborban töltöttek el – „elsődlegesen az anyanyelv megtartó erejét”, a szerb nyelv ismeretének fontosságát, a vegyes házasságok alakulását, a külföldi munkavállalási kedvet, a helyben lakók életkörülményeit, a fiatalok elvándorlását, a migrációval és az embercsempészettel kapcsolatos feszültségeket, továbbá az összetartás és az összetartozás közösségmegtartó erejét vizsgálva, életutakat és emberi sorsokat bemutatva, írásaikat gazdagon illusztrálva –, mégis a Domonkos László író, közíró, szerkesztő, Horváth Júlia Borbála prózaíró, szerkesztő, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának elnöke és Kovács Mária helytörténész szerkesztésében, valamint a budapesti MediaCom Kiadó gondozásában elkészült kötet ennél jóval többre vállalkozik és jóval többet is nyújt.
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
„A magyarok butaságokat beszélnek, az albán pásztorok nem hágnak kecskét.”
„Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon.”
„A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.”
„a horror vonatán ültem Magyarországon”
„a mohácsi csata csak félreértés volt, a magyarok a törökök kedves rokonai”
„a bűvös kocka ősi kínai játék, ötszáz éves”
„a magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni, mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen”
„a hun és a magyar rokon, sőt, ugyanaz, ez nem kérdés”
„Bakuban mindig jár egy magyarnak 20 százalék diszkont”
„Bezzeg azzal szeretnek dicsekedni, hogy mennyi magyar tudós van. Na, vonjuk ki belőlük a zsidókat, és nézzük meg, hányan maradnak.”
„A budapesti utcákon a magyarok szürkén, szomorúan, melankolikusan bandukolnak.”
„a legtöbb magyar férfi szíve szerint az operába is mackónadrágban menne”
„kezdtem azt hinni, a teszkós szatyor divatcikk Magyarországon”
„a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke”
„a magyaroknak szeretek eladni, mert ilyen gagyit ennyiért nálunk Kínában senki se venne”
„a magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens földönkívüli faj”
Ez a könyv elsősorban szórakoztató olvasmány, felmérések, kutatások, impressziók, hiedelmek furcsa kavalkádja, de éppen ezért izgalmas képet ad arról, hogy látják a magyarokat a világban. A rendkívül népszerű első két kiadás után ez a harmadik kiadás, amely átdolgozott munka, a kézirat 2022 nyarán zárult le.
Él-e még Petőfi? – Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
Így látják a magyarokat – 3. kiadás
„A magyarok butaságokat beszélnek, az albán pásztorok nem hágnak kecskét.”
„Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon.”
„A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.”
„a horror vonatán ültem Magyarországon”
„a mohácsi csata csak félreértés volt, a magyarok a törökök kedves rokonai”
„a bűvös kocka ősi kínai játék, ötszáz éves”
„a magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni, mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen”
„a hun és a magyar rokon, sőt, ugyanaz, ez nem kérdés”
„Bakuban mindig jár egy magyarnak 20 százalék diszkont”
„Bezzeg azzal szeretnek dicsekedni, hogy mennyi magyar tudós van. Na, vonjuk ki belőlük a zsidókat, és nézzük meg, hányan maradnak.”
„A budapesti utcákon a magyarok szürkén, szomorúan, melankolikusan bandukolnak.”
„a legtöbb magyar férfi szíve szerint az operába is mackónadrágban menne”
„kezdtem azt hinni, a teszkós szatyor divatcikk Magyarországon”
„a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke”
„a magyaroknak szeretek eladni, mert ilyen gagyit ennyiért nálunk Kínában senki se venne”
„a magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens földönkívüli faj”
Ez a könyv elsősorban szórakoztató olvasmány, felmérések, kutatások, impressziók, hiedelmek furcsa kavalkádja, de éppen ezért izgalmas képet ad arról, hogy látják a magyarokat a világban. A rendkívül népszerű első két kiadás után ez a harmadik kiadás, amely átdolgozott munka, a kézirat 2022 nyarán zárult le.
