Középsuli hűtőmágnes – A suli legjobbika
Zseniális ajándék, humoros és izgalmas hűtődísz, a középsuli csapatától.
Középsuli hűtőmágnes – Imádom a Középsulit!
Zseniális ajándék, humoros és izgalmas hűtődísz, a középsuli csapatától.
Rozi és az arab herceg
Olivér vagyok. Olivér a rosszfiú, aki senkit sem hagy hidegen. Mert hát vagy szeretnek, vagy ami még jobb , utálnak. Háháhá.
Két hét Londonban, a Középsulis osztálytársaimmal: Rozival, a kis lúzerrel, Bendével a macsóval, és persze a barátnőjével, Barbival, aki szereti, ha minden olyan romcsiiii.
Találkoztatok ti már igazi herceggel? De olyan igazán tekintélyes, dúsgazdag, szinte mesebeli herceggel? Na én igen.
Elég komoly sztori. Olvassátok el. Annyit ígérhetek,hogy nagggy buli lesz!
EGY ELSZAKADT PILÓTANAPLÓ
New Yorktól a keleti bölcsekig.
Acél Anna beszélgetései Veres András kapitánnyal.
Középsuli Barbi és Bende póló (fekete)
A népszerű középsuli sorozat sztárjai Barbi és Bende, látható a fehér pólón.
A VILÁG LEGSZEBB SZÁLLODÁI 3.
A Kelet varázsát idézi a jeruzsálemi King David Hotel, a kuvaiti Sheraton és a jordán Le Royal Amman. A fehér homokos, pálmafás tengerpartok kedvelői pedig igencsak elégedettek lehetnek: öt káprázatos sziget romantikus szállodáiról olvashatnak.
NYELVELŐ
A szerző e könyvével kettős célt kívánt elérni: 1. érdekes témák boncolgatása, tanulságképpen mindenkinek, 2. a magyar nyelvszeretetére és megbecsülésére buzdítás. A munka egy hetilap cikksorozatára épül. Az olvasók hétről hétre beküldhették kérdéseiket, megírhatták véleményüket. Négy év alatt mintegy tízezer elektronikus vagy hagyományos levél érkezett, egyetemi oktatók éppúgy írtak, mint orvosok, cukrászok, néprajzkutatók, bérelszámolók vagy betanított munkások.
KÖSZÖNÉSFORMÁK
A szerző vizsgálatai megmutatják az üdvözlőformulák preferálási sorrendjét, az életkortól és társadalmi helyzettől függő használati gyakoriságát is. Speciális területei a köszönéseknek a levelezés, az üzenetrögzítők nyelve, az internet, a mobiltelefonok SMS-ei és a diáknyelv – az ezekkel kapcsolatos kutatások eredményeit külön-külön fejezet taglalja. A mű elhelyezi a köszönésformákat a magyar grammatikai rendszerben, kitér a speciális jellemzőkre, és felveti azokat a problémákat, melyek kapcsán további vizsgálatok szükségesek.
Siklósi Iván, Fecz Dóra, Deák Péter: Apparatus Eruditionis
Siklósi Iván az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2004) követően a Szegedi Tudományegyetemen (2005-ig), valamint az ELTE-n (2004-től folyamatosan), 2005 és 2015 között pedig a győri Széchenyi István Egyetemen is római jogot oktat. 2004-től 2011-ig modern polgári jogi (ezen belül különösen kötelmi jogi, valamint jogösszehasonlító témájú) kurzusok megbízott előadója a Mathias Corvinus Collegiumban. Több könyv – közöttük egy kétkötetes összefoglaló mű (Római magánjog) – egyedüli szerzője, számos további – magyar, angol, német és francia nyelvű – tudományos publikáció szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kutatásai elsősorban a római magánjog különféle területeit ölelik fel. PhD-fokozatot 2013-ban szerzett a jogügyleti érvénytelenség római jogi, jogtörténeti és modern jogi kérdéseire fókuszáló disszertációjával. 2014-ben három évre elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, melynek zárójelentése „kiemelkedő” minősítést nyert. 2015-ben az „ELTE Ígéretes Kutatója” kitüntetést kapta meg. 2020-ban habilitált az ELTE-n, értekezését a custodia-felelősség klasszikus római jogi témakörében készítette. Legutóbbi monográfiája az öröklési jog fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozik.
Fecz Dóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének kutatási asszisztense. Diplomájának megszerzése (ELTE, 2014) óta óraadóként oktat a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken is. Tanulmányai során egy szemesztert töltött a Friedrich-Schiller-Universität Jena és két félévet az Eberhard Karls Universität Tübingen jogi karán, ahol polgári jogi és római jogi kurzusokat hallgatott.
Deák Péter az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének tanársegédje, bírósági titkár. Diplomájának megszerzését (ELTE, 2017) követően az ELTE-n római jogot oktat, valamint bírósági pályafutását is megkezdi a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában teljesít szolgálatot. Kutatásai főként a római családjog területére koncentrálnak, de több más témájú publikáció szerzője vagy szerkesztője is. Az actio rerum amotarum problematikáját tárgyaló PhD-értekezését 2024-ben védte meg.
Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló:
A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak.
A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni.
Hack Péter
Kerek István: Sikerkalauz AI hullámlovasoknak – Hogyan legyél kezdőből profi prompter?
Ajánló:
Az AI itt dörömböl a jelen kapuján, hogy a jövőbe vigyen. Szinte naponta beszélünk róla, pedig a legtöbben még kevésbé ismerjük. Beengedjük, vagy zárjuk ki az életünkből? Féljünk tőle, vagy bizalommal barátkozzunk vele? Tartsuk távol magunkat tőle, vagy használjuk ki a határtalan lehetőségeit? Kerek István Sikerkalauz AI hullámlovasoknak könyvét ajánlom mindenkinek, aki ezekben a dilemmákban szeretne eligazodni. A könyv nemcsak a (fél)profiknak szól, a technológiai fókusz mellett elvezet a kreatív és eredményes alkalmazás művészetébe is. Lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy profi prompterré, „AI hullámlovassá” váljunk.
Marosi László, MELÓ-DIÁK alapítótag, SkillX alapító, vezérigazgató, VOSZ BPMRSZ, elnök
A szerzőről:
Kerek István közel három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az informatika területén, 2008 óta az AI világában tevékenykedik. Gyakorlatias szemléletével érthetően magyarázza az AI-t, azok számára is, akik most ismerkednek ezzel a területtel. István célja, hogy a digitális és AI eszközök segítségével növelje a működési hatékonyságot és az AI emberközpontú maradjon. A „ChatGPT magyarul” csoportalapítójaként és egyetemi óraadóként szenvedélyesen osztja meg tudását, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára érthető és elérhető legyen.
