EGY ELSZAKADT PILÓTANAPLÓ
New Yorktól a keleti bölcsekig.
Acél Anna beszélgetései Veres András kapitánnyal.
Él-e még Petőfi? – Kétszáz év története
Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő. Nem biztos, hogy cáfolni kell a legendákat, inkább eljátszani velük. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
ELHALLGATOTT BESZÉLGETÉSEK
Kiadó: Vince Kiadó
Megjelenés: 2011. június 08.
ISBN: 9789633030349
ELTE Legendák2
Az ELTE Legendák legújabb kötetének megjelenése tisztelgés a kortárs magyar irodalom sokszínűsége előtt, egyúttal felemelő érzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem egész közössége számára.
A kezünkben lévő irodalmi antológia lapjain ugyanis olyan neves szerzők írásai olvashatók, akik egykor az ELTE hallgatói voltak, s akik ma a magyar kulturális és szellemi élet meghatározó személyiségei közé tartoznak. Egyetemi éveink mindannyiunk tudását és személyiségét formálják. Külön ajándék az, ha az ELTE falai között megszerzett tudás és az itt töltött idő hatása hozzájárulhat a későbbi művészi és alkotói tevékenység kiteljesedéséhez, maradandó értékek teremtéséhez. Rektorként büszkeséggel és örömmel ajánlom e kötetet minden olvasónak, hiszen a benne található írások egyszerre nyújtanak irodalmi élményt és bizonyítékot arra, hogy az alkotói szabadság, a tehetség és az ELTE-n töltött egyetemi évek hatása milyen kincseket teremthetnek.
Prof. Dr. Darázs Lénárd rektor
FILMTURIZMUS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A Filmturizmus a Kárpát-medencében – Filmforgatások helyszínei című kiadvány egy egyedülálló, filmszakmai igényességgel összeállított útikalauz, amely a magyarországi és a szomszédos országok magyarok által is lakott térségeinek filmes örökségét mutatja be. Különböző fi lmalkotások forgatási helyszínein keresztül tárja fel a régió természeti, táji és kulturális értékeit, ezzel új szempontból kapcsolva össze a mozgóképkultúrát és a turizmust. A kötet célja, hogy a filmturizmus élményét és lehetőségeit összefűzze a térség gazdag filmes örökségével – a szakma, a rajongók és az utazók örömére egyaránt.
HALJ MEG, TUSZI!
Hogyan lehet megbocsátani a szüleink gyilkosainak? Hogyan képes egy nő végignézni, hogy öt gyerekét agyonlövik? Lehet-e még ezek után igaz szívvel szeretni? Ruandában igen! Ruandában ma már mindenki békét akar!la.
HAT ÉVTIZED REKLÁMVILÁGA
Extra CD melléklet, melyen videó formátumban is megtekintheti a reklámokat.
Így látják a magyarokat – 3. kiadás
„A magyarok butaságokat beszélnek, az albán pásztorok nem hágnak kecskét.”
„Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon.”
„A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.”
„a horror vonatán ültem Magyarországon”
„a mohácsi csata csak félreértés volt, a magyarok a törökök kedves rokonai”
„a bűvös kocka ősi kínai játék, ötszáz éves”
„a magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni, mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen”
„a hun és a magyar rokon, sőt, ugyanaz, ez nem kérdés”
„Bakuban mindig jár egy magyarnak 20 százalék diszkont”
„Bezzeg azzal szeretnek dicsekedni, hogy mennyi magyar tudós van. Na, vonjuk ki belőlük a zsidókat, és nézzük meg, hányan maradnak.”
„A budapesti utcákon a magyarok szürkén, szomorúan, melankolikusan bandukolnak.”
„a legtöbb magyar férfi szíve szerint az operába is mackónadrágban menne”
„kezdtem azt hinni, a teszkós szatyor divatcikk Magyarországon”
„a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke”
„a magyaroknak szeretek eladni, mert ilyen gagyit ennyiért nálunk Kínában senki se venne”
„a magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens földönkívüli faj”
Ez a könyv elsősorban szórakoztató olvasmány, felmérések, kutatások, impressziók, hiedelmek furcsa kavalkádja, de éppen ezért izgalmas képet ad arról, hogy látják a magyarokat a világban. A rendkívül népszerű első két kiadás után ez a harmadik kiadás, amely átdolgozott munka, a kézirat 2022 nyarán zárult le.
Így látják a magyarokat a világban – 4. kiadás
„A magyarok butaságokat beszélnek, az albán pásztorok nem hágnak kecskét.”
„Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon.”
„A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.”
„a horror vonatán ültem Magyarországon”
„a mohácsi csata csak félreértés volt, a magyarok a törökök kedves rokonai”
„a bűvös kocka ősi kínai játék, ötszáz éves”
„a magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni, mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen”
„a hun és a magyar rokon, sőt, ugyanaz, ez nem kérdés”
„Bakuban mindig jár egy magyarnak 20 százalék diszkont”
„Bezzeg azzal szeretnek dicsekedni, hogy mennyi magyar tudós van. Na, vonjuk ki belőlük a zsidókat, és nézzük meg, hányan maradnak.”
„A budapesti utcákon a magyarok szürkén, szomorúan, melankolikusan bandukolnak.”
„a legtöbb magyar férfi szíve szerint az operába is mackónadrágban menne”
„kezdtem azt hinni, a teszkós szatyor divatcikk Magyarországon”
„a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke”
„a magyaroknak szeretek eladni, mert ilyen gagyit ennyiért nálunk Kínában senki se venne”
„a magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens földönkívüli faj”
Ez a könyv elsősorban szórakoztató olvasmány, felmérések, kutatások, impressziók, hiedelmek furcsa kavalkádja, de éppen ezért izgalmas képet ad arról, hogy látják a magyarokat a világban. A rendkívül népszerű első két kiadás után ez a harmadik kiadás, amely átdolgozott munka, a kézirat 2022 nyarán zárult le.
Kelemenné Csontos Laura: A magyar vádalku
Ajánló:
A kontinentális büntető eljárási rendszerek a XX. század végén egyre szélesebb körben vettek át az angolszász jogrendszerből olyan megoldásokat, amelyek az eljárások felgyorsítását szolgálták, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás hatékonyságát kívánták növelni. Kétségtelen, hogy az angolszász – és különösen az amerikai büntetőügyek felgyorsításának leghatékonyabb intézménye a vádalku, amelyet az ügyek elsöprő többségében alkalmaznak.
A magyar jogalkotó már 1998-ban a „tárgyalásról lemondás” jogintézményével, majd 2017-ban az „egyezség” elnevezésű külön eljárással szándékozott meríteni az angolszász tapasztalatokból. Kelemenné Csontos Laura tanulmánya részletesen bemutatja a magyar „vádalku” történetét, és azt is, hogy miért nem tudott a jogalkotói szándék megvalósulni.
Hack Péter
